De nem alakul mindig minden jól, és ezt az állapotot
szerencsére a mesék is jól ismerik. Pontosabban a mesék tudnak róla, hogy
mielőtt jól alakulna minden, próbákat kell kiállni, meg kell küzdeni néhány
nehézséggel és türelmesen ki kell tartani a kitűzött cél mellett.
Ezt tettük mi is, amikor másfél év várakozás után újra
nekiálltunk a konferencia szervezésének. Mesei szempontból tulajdonképpen jól
jártunk, hiszen a "hét" és a "három" jól illik egymáshoz,
ráadásul a világjárvány okozta kihívások olyan feladatok elé állítottak bennünket,
amelyek sikeres teljesítése a módszer gazdagodását eredményezte. Ugyanakkor rengeteg
szenvedéssel, fájdalommal, nehézséggel kellett szembenéznünk magánemberként is.
Harmadik konferenciánkon ezeket a helyzeteket járjuk körbe,
megmutatva, milyen életlehetőségeket, esélyeket kínálnak nekünk a mesék a
nehéz, sorsfordító helyzetekben.
A mese: esély. A mesemondás: esély. És a mesehallgatás is
az.
De mire is? Egy boldogabb életre? A hétországra szóló
lakodalomra? A tisztább tudatállapotra? Ez természetesen attól függ, hogy a
mesék értésének melyik szintjén lépünk be a történetbe. Nincs "jobb"
vagy "rosszabb", "mélyebb vagy "magasabb" szint. Ez a
mesék egyik csodája: bárki bárhol beléphet a történetbe, és azt viheti el
onnan, amire szüksége van. Ha nem akar valamit meghallani, megteheti. Ha el
akar valamit utasítani, megteheti. Ha bolondságnak tartja a mese üzenetét,
megteheti. A mesék azokat sem hagyják cserben, akik pusztán ennyire érdemesítik
őket. A mesék abban is példát mutatnak, hogy végtelenül elfogadók és
türelmesek.
Ám másképp is beléphetünk egy történetbe. Például azzal a tudással
és kíváncsisággal, hogy a történetek valóban esélyt kínálnak azokra a
helyzetekre, amikor nem alakul minden úgy, ahogy szerettük volna - legyenek az
okok rajtunk kívül állók vagy éppen belőlünk következők. Ilyenkor esélyt
kaphatunk a mintakövetésre vagy éppen saját életünk forgatókönyvének
újraalkotására. Esélyt a válságból való fölállásra, a betegségből való kigyógyulásra,
az elavult, rég nem működő, pusztán mechanikus cselekedeteink lecserélésére -
esélyt egy valóban teljesebb, tisztább tudatállapotú, boldogabb emberi
létezésre.
Van azonban egy ennél sokkal egyszerűbb, fizikai síkon jól
megragadható hatása is a mesék-mesemondók-mesehallgatók között fennálló mágikus
kapcsolatnak. A meséket és a mesemondókat a mesehallgatók tartják életben. A
mesehallgatókat pedig végső soron a mesék.
Ebben az értelemben valóban minden mesemondás életesély - ezért is van szükség arra, hogy mesélj!
